Erős késztetést éreztem arra, hogy megírjam a bennem kavargó gondolatokat. Elsősorban azért, mert számomra is jó átlátni az elmúlt évet, másrészt hátha valaki számára inspirációt és motivációt jelent ez az írás a 2018-as év méltó lezárására és az újév lelkes, tudatos kezdésére. (Ehhez segítségül egy letölthető, magyar nyelvű évértékelő füzetet linkelek a végén, amelyet minden évben kitöltök.)
2018 számomra egyik legjobb év volt. Régóta nem történt ennyi jó dolog, amennyi tavaly.
Rengeteg felismerésem volt és sikerült bizonyos dolgokban meghaladnom önmagam. A leghálásabb a félelmeim legyőzése és a hitem megerősítése miatt vagyok.
Számtalan esetben csíptem fülön magam, hogy félek, ez pedig esélyektől, élményektől és örömöktől fosztott meg.
Ezektől féltem:
- a lovamtól (megrúg, megharap, ledob stb.)
- mit fognak mondani mások (bizonyos dolgokra, pl. blog)
- nem leszek elég jó (dolgokban, feladatokban)
- nem tudom megcsinálni, nem vagyok képes rá (nagy projektek, lóval való együttműködés és ráhatás, blogolás stb.)
Aztán sok-sok erővel és bátorsággal felszippantva, rengeteget gyakorolva sarokba küldtem a félelmeimet és elkezdtem azt csinálni, amit valójában szerettem volna. Ennek hatására rájöttem, hogy egész jó fej a lovam és hogy apró pici lépésekkel képes vagyok nehéz helyzetek megoldására. Elfogadtam, hogy messze állok a tökéletestől, de pont annyira jó vagyok, amennyi elég és keresem a fejlődési lehetőségeket. A többire pedig nincs ráhatásom és meg kell engednem mindennek, hogy olyan legyen, amilyen. 😀
Úgyhogy hálás vagyok, hogy felismertem, több dolog áll rajtam, mint amennyiről hittem és a kitartásban is erősödtem.
Tavaly ilyenkor az egészségem megőrzése mellett tettem le a voksomat. Egész évben sikerült egészséges ételeket főznöm és a mozgást is rendszeresítettem, így több erőm és energiám lett. Hálás vagyok érte!
Hálás vagyok az utazásokért, mert rengeteg élménnyel lettem gazdagabb és a pakolási technikám is fejlődött. Már nem akarom elvinni magammal az egész szekrényt és egyre kevesebb az eset, amikor elfelejtek valamit berakni.
Hálás vagyok a 4 db túráért, hogy velem tartottatok és bizalmat szavaztatok.
Hálás vagyok az égből kapott bátorságért, a változásért, az összes szerencséért, a terápiás kávézásokért, a közös táncokért, a lovaglásokért, a nagy kacagásokért, bográcsozásokért, együtt áttombolt koncertekért, az esőben és hóesésben való túrázásokért, az őszinte beszélgetésekért, az új ismeretségekért és barátságokért, az ölelésekért, a lehetőségekért, a szerencsés utakért, az épségért s egészségért, az ötletekért és úgy összességében a Gondviselésért. Ez az egyik legnagyobb ajándék.
Hatalmat, erőt és szabadságot kaptunk, amivel újra és újra meg kell tanulnunk élni.
2018-ban bizonyosságot nyert, amiben mostanig is erősen hittem, hogy az álmaink valóra válnak és a vágyaink, ha szívből jönnek és jószándékúak, biztosan megvalósulnak. Nyilván az egyenlet másik felét nekünk kell hozzátennünk.
2019 tele van kihívásokkal, megoldandó feladatokkal és kötelezettségekkel, valószínűleg mindannyiunk számára. Ez eddig nem jelent semmi újat, hiszen minden év így kezdődik. Idén valami mégis más. Félelem helyett várakozás, lelkesedés, tettrekészség és szolgálat jön velem.
Ezzel a hittel, bizalommal és a jövő iránti teljes jó reménnyel kívánok álmok megvalósításában gazdag, tevékenységekben szorgos, lélekben erős, szívben tiszta és békés, Boldog Új Esztendőt mindenkinek!
És akkor jöjjön a kis füzet, amelyet innen tudtok letölteni.
